1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.
A Fiú utcazenész, aki Dublin utcáin nappal slágereket, éjjel a saját számait énekli. A Lány cseh emigráns, aki alkalmi munkákból tartja el magát. A Fiú az apjával él, bedolgozik annak porszívójavító műhelyében. A Lány az anyjával és a kislányával él. A Fiút nemrég hagyta el élete nagy szerelme. A Lány nemrég hagyta ott a férjét. Egy nap a Lány megáll a Fiú előtt az utcán és önfeledten hallgatja a zenéjét. Ő is zenész, de nincs pénze zongorára, ezért egy hangszerboltba szokott bejárni, ahol megengedik neki, hogy zongorázzon. A Fiú elkíséri oda és ahogy eléneklik az első dalt együtt, egy láthatatlan, de annál erősebb kötelék alakul ki közöttük. A Fiú minden vágya, hogy felvehesse a számait és szerencsét próbáljon Londonban. A Lány segít neki.
A csillogó 50-es években, a háború utáni Londonban Reynold Woodcock, a híres szabó és nővére, Cyril a brit divatvilág központi figurái: ők öltöztetik a királyi családot, a filmsztárokat, az örökösnőket, a felső tízezer tagjait, az első bálozókat és a rutinos dámákat a Woodcock Ház sajátos stílusában. Nők jönnek és mennek Woodcock életében, akik ihletet és társaságot biztosítanak a megrögzött agglegénynek, míg össze nem találkozik egy fiatal, magabiztos nővel, Almával, aki hamarosan az élete állandó részévé válik, mint múzsa és szerető. Reynold eddig pontosan megtervezett és mintaszerűre szabott életét szép lassan szétzilálja a szerelem…
Sanyarú sors jutott a tizenkét éves Ingemarnak. Apja az Egyenlítő környékén, egy banánültetvényen dolgozik. Az anyja pszichológiai eset, a bátyja pedig naponta gyötri a fiút. Szerencsére Ingemar nem töpreng ezen, hiszen vannak, akik ennél rosszabb helyzetben vannak, mint Lajka kutya, akit senki sem kérdezett, mielőtt kilőtték az űrbe. Ingemart nyárra a melegszívű Gunnar bácsikájához és Ulla nénikéjéhez küldik. Az új környezetben a fiú kinyílik a világra. A faluban különc, jószívű emberekkel találkozik. A velük való kapcsolatból merít erőt, amire majd szüksége is lesz, ha a dolgok otthon még rosszabbra fordulnak.
A 13 éves Tobias Wolf (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nőtt fel. Anyja, Caroline (Ellen Barkin) úgy dönt, itt az ideje, hogy a fiának apát, magának pedig férjet találjon. Hozzámegy Dwighthoz (Robert De Niro), a középkorú munkásemberhez, aki korántsem örül egy idegen kölyöknek. Dwight hamar kimutatja a foga fehérjét, rendszeresen bántalmazza Tobiast, aki csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.
Egy ember utolsó szalmaszálként kapaszkodik abba a munkaajánlatba, amely során egy indianai kisváros kosárlabdacsapatának edzőjeként kell dolgoznia. A feladata kettős: fel kell hoznia a csapatot és be kell bizonyítania, hogy rászolgál legendás múltbeli hírnevére.
Dewey Finn rockistenként definiálja magát. Ám úgy tűnik, bealkonyult neki, mert a gitárhőst senki sem kapja el, amikor önfeledten a nézők közé veti magát a koncerten. A bandája ki is rúgja a csapatból. Mintha ez nem lenne elég, a kérójából is ki akarják penderíteni, több havi bérrel lóg Ned nevű haverjának, akit a csaja is állandóan zrikál Dewey miatt. Így történik, hogy Dewey helyettesítő tanári állást vállal Ned helyett az iskolában. Mielőtt szétunná az agyát, rájön, hogy a srácokkal mást is lehet csinálni, mint napot lopni.
Frank és April mindig igyekezett elkerülni a középszerűség csapdáját. Ám a kertvárosi környezetben, ahová költöztek, lassan maguk is olyanná válnak, amitől annyira irtóznak: középszerű, unalmas középosztálybeli emberekké. April merész tervet sző, hogy kizökkentse kapcsolatukat ebből a kerékvágásból. Párizsban, az ismeretlen, ám izgalmas világvárosban akar új életet kezdeni. Ám amikor tényleg dönteni kell, Frank és April pánikba esik. Az egyik mindenáron szabadulni próbál a mostani helyzetből, a másik ugyanakkor bármilyen megalkuvásra képes.
Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.
Az életrajzi alkotás James Brown felemelkedésének krónikája, amelyben szemtanúi lehetünk annak, hogyan tör ki egy tehetséges fiatal a mély szegénységből és válik a zenetörténelem egyik legnagyobb és legmeghatározóbb alakjává. James Brown a huszadik századi zenetörténet egyik kultikus figurája: a soul és a funk stílus koronázatlan királya, aki dögös muzsikájával és vad táncmozdulataival valósággal megőrjítette közönségét. Az 1933-as születésű legenda gyermekkora szegénységben telt, amely bűnözéshez vezetett. Tinédzserként lecsukták, a börtönben viszont gospel kórust szervezett és megismerkedett egy énekes-zongoristával, Bobby Byrddel. Később ketten zenekart alapítottak, majd Brown szóló karrierje is beindult.
A film Bob Dylan életéről szól és rendhagyó módon, többszörös szereposztással dolgozik: mind a hét színész Dylan életének és zenei pályafutásának más-más oldalát testesíti meg. Betekintést nyerhetünk Bob Dylan korai karrierjébe, a népdalénekesként töltött küzdelmes napokba; majd abba az időszakba, mikor a '60-as évek elején a népzene legismertebb egyéniségévé vált; aztán sorra kerül az ellentmondásos arculatváltás is, mikor hősünkből rocker lett. Később az alkotók felidézik a hírhedt motorbalesetet, ahogy az azt követő visszavonulást is; hogy végül eljussunk a közelmúlthoz, amit a stúdióból való fokozatos elmaradozás és a "Végtelen Turné" elnevezésű koncertsorozatra való teljes koncentráció fémjelez.
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.
Wayne és Garth visszatér a Wayne világa óta legjobban várt filmben - a Wayne világa 2.-ben! Miután késõesti tévés személyiségként istenhez hasonlatos státuszt szerzett magának, Wayne szembesül az emberiséget már évszázadok óta gyötrõ kérdéssel: van-e élet a kábeltévén túl? Wayne álmában kap választ, egy nagyon híres és nagyon halott rocksztártól: "Wayne és Garth bemutatják a Waynestockot." Ám Wayne-nek elõbb még meg kell mentenie barátnõjét, Classandrát egy vészjósló lemezproducertõl, miközben Garth a mega-maca Honey Hornée baráti közeledésével viaskodik. Buli van!
Az utolsó napok című filmet Kurt Cobain viharos életének záró akkordjai ihlették. Blake (Michael Pitt, Álmodozók) briliáns, de zaklatott zenész. A hirtelen jött sikerrel nem tud mit kezdeni, barátaira nem támaszkodhat, hiszen a pénzét jobban szeretik, mint őt magát. Az egyre erőszakosabb rajongók, menedzserek és ügynökök elől Blake egy csendes erdő magányába menekül, hogy megoldást keressen az életét felemésztő közönyre.
A dokumentumfilmes-televíziós rendezőpáros Árvai Jolán és Sántha László, miközben szórakoztató dokumentum-riportmontázst készített az 1957. és 1973. között eltelt időszak rockéletéről, legfőképpen arra volt kíváncsi, hogyan és miért kezdődött el a mozgalom elszomorító metamorfózisa. Milyen szándék és milyen hatásmechanizmus eredményezte a progresszív irányzatok sorvadását, lassú elhalását; a legéleterősebbek manipulálhatóvá, elüzletiesedését? A választ a film készítői nem mondják el, és nem is mondatják el senkivel. A nézőre bízzák, akar-e egyáltalán felelni. Mert ha nem, a Rockfogyatkozás hetvenöt perce akkor is gyorsan eltelik. Magában hordja a fakultatív élményt nyújtó többrészes sorozat lehetőségét, amellyel egyszerre lehet elégedett több nézői réteg.